kastélykert

A kastély körül már korábban is létező, de részleteiben ismeretlen park helyén nagyszerű tájképi kertet, angolparkot alakítottak ki a XIX. század utolsó harmadában. A munkálatokat 1875-1894 közt Kálmán János, 1894-től 1911-ig Berger János főkertészek vezették. A kastélypark talán leglátványosabb része a tó és környéke volt. A tó melletti dombon áll ma is a bástyaszerű víztorony, amely valószínűleg a park ellátását szolgáló vízrendszer része volt. A tavon romantikus sziget állt, a mellette lévő vízesés látványosságként szolgált, és biztosította a tó oxigénellátását.

           

(Fortepan Budapest Főváros Levéltára Klösz György fényképei)

A park tekervényes útjai és ragyogó tisztásai mellett tiszafák, különböző fenyők, nyárak, bükkök és hársak csoportjai pompáztak. A park dísze volt még a pálmaház, valamint egy parasztház, mely a gróf gyermekeinek szolgált játszóházul. A park északnyugati sarkába építették a templomot, és a főbejárati kapu mellé a portát is. Télen a befagyott tó jegén mód nyílt korcsolyázni, a víztorony dombjának lejtőin pedig szánkózhattak a család tagjai és vendégeik. Az épített díszeitől mára jobbára megfosztott parkot északról a zöldségeskert, délről a lovarda, az istállók és a kocsiszín határolták. A kastély és a park ezekkel, és a kastéllyal föld alatti folyosóval összekötött, de attól a felszínen sűrű fenyősorokkal elválasztott melléképületekkel, a kulcsársággal alkotott elválaszthatatlan egységet.